45
CorpusCuit
A korpuszkularizmus és a v-vektor processzus
A „v” alakú (szög) vektorok építik fel a vektor processzus ábráit.
Az eljárás,
az elemek kijelölése egység koordináták alapján méret és orientáció jelölésekkel keletkeznek:
Ennek alapján a „v” vektor szöge megadható és a generációkon lefutó kiépülés elemi iránya is
programozhatóvá válik
Egység koordináta Ek= n (valós, irracionális számok) Pl. Ek = 1…n, vagy Ek=
√
2 … √푛
„V” egység (szög) vektor méretezése Ev=n (egész szám/gyökszám) az elem koordináta értékei
alapján. Pl. 1.√2.1…vagy
√
2 .2. √2 (Lásd, …ábra
A V-VEKTOR ELJÁRÁS ELŐZMÉNYEI ÉS HASONÓSÁGAI
A V-Vektor egység vektor pár, lehet szimmetrikus/aszimmetrikus az egység koordinátán orientált 4 féle
irányú. Méretei az adott egység koordináta méreteire alapul és minden esetben az alap egység koordinátán
rajzolódik. Generációs építkezésű, mint pl a kristályok növekedése. Megkülömböztetünk programozott
kiépülést és véletlen szerű (random) valamint spekulatív/tervezett vagy beavatkozások, akadályok, alapján
változó kiépüléseket. Továbbá a spirálok esetében a telitettség és az áttörés mezőkre alapuló fejlődést.
Fraktálok
A v-vektorok semmiyen módon nem egyeznek a fraktálokkal. Fraktál – Wikipédia (wikipedia.org)
A fraktál befelé töri a különböző méreteket. Dekoratív és random ábrákat épít ezekből a törésekből, azok
egyenleteből.
Aton a Nap Isten (Forrás: Creative commons)
The V-vector process and the Corpuscularism