69

CorpusCuit

A korpuszkularizmus és a v-vektor processzus

A tudó azt gondolja, az elméjében megszületett érték olyan valuta, amelyet nem lehet mindenkivel megosztani. A szektás beavatottat pedig durvább indokok tartják fogva. Léte függ az elhallgatástól. Így azután az értékes gondolatok, politikai és vallási labirintusok bolyongó fogja. Aki sémákban gondolkodik, biztonságban tudhatja magát. Csak a környezetének kódnyelvén kell megszólalnia és minden belesimul az adott elvárásokba. A kényszeres gondolkodót a környezetében felbukkanó állapotok és a belső értékrendje állandó értelmi konfliktusba tartja. Az így kialakuló energiákat levezetendő, ha szárnyaló fantáziája van, költő, szépíró, ha anyagi gondokkal küzd filozófus, politikus, ha jó tanítói és tartalmas olvasmányai voltak tudálékoskodóvá lesz - ha alkotni akar. ... Mindezeknél fontosabb gondolkodási horizont is van, amely sajnos csak a szimmetrikus gondolkodóknak nyit rálátást és távlatokat. Melyek a különbségek jelei? A saját gondolkodási elhatározásunk elemző, mérlegelő állapota igy elhelyez egy gondolkodási hierarchiába. Sokan gondolhatják, - de hiszen én pontosan mindig ezt teszem. Nem túl egyszerű ez? Valóban? Az életfeltételeink beteljesülése nem igényel bonyolult gondolkodást. A csapatban, csordában elő állat egyszerű életvitele a gondolat, mint műveletvégző készség a táplálék, veszély szaporodás körül felmerülő és/vagy a környezet rendkívül bonyolult színpadán kell csak rendet tartania. Ennek egyetlen lehetséges módszere az aszimmetrikus gondolat kezelés. Mindent le kell söpörnie az asztalról és csak arra kell összpontosítani, ami az adott alapképletnek megfelel és ez az elemi egységre csökkentett választási végpont (Eecvvp.)  Ez az Asz. gondolkodás indulati alappontja, késztetése, horizontja. A rangsorban a legmagasabb pont a fizikai és más kémiai/biológiai/pszichológiai/szociológiai …stb. körülmények fennállásában. Egyben a legmagasabb együttható azintelligencia besorolásban

A Darwinizmus fejlődés története szerint, az előemberből kialakul (?) a modern-ember. gondolatkísérletként elfogadható lenne ez az állítás, ha erre valamilyen lépcsőzetesen eltérő fejlettségű és ma is elő párhuzamos emberpéldányok léteznének. Ilyenek nincsenek és a modern ember egyetlen magára maradt/hagyott teremtmény, amely változó földrajzi és társadalmi viszonyok következtében fokozatosan kiépülő technikai sokszínűségben, értelmével - eltávolodva állat társaitól létezik a biológiai objektumok sokszínű tengerében. Elméjében olyan lehetőségekkel, amelyeknek -szintén gondolat kísérlet - messze túlmutató érvénye és következményei lehetnének. Élettanilag, szervezeti felépítéseben azonos tartalmi és működési mechanizmusokkal. Elméjében a gondolkodási műveletvégzés korlátozva és behatárolva, de még így is a gondolkodásának összetettebb felépítése okán az állatvilág kivételezett része. Nem is tudjuk, de gondolkodási módszereinkre egyfajta elkötelezettségként hat a követési kényszer és azonkívül még valami, ami aláássa emberi civilizációnk felemelkedését. Mi lehet az? Az értelem feltérképezése és az elme működése nehezen megismerhető terület. Álltalánosan az élő világ fizikai, biofizikai működése nem mutat olyan elméleti koherens alapmodellt, amely elfogadható elméletek kidolgozására vezetne bennünket.