70
CorpusCuit
A korpuszkularizmus és a v-vektor processzus
A működés agyterületek meghatározására, azok „izgalmára” esetleges fizikai, kémiai, pszichológiai ráhatásokra adott válaszai alapján próbál egy sejtés értékű képet megkonstruálni. Az agysejtek. területei corpusokba elkülönülve alkotják a működési rendszerek hierarchikus építményeit. Hasonlóan a markunkba összetömörített alumínium fóliára, szinte bele van gyűrve koponyánkba. A probléma egyike, hogy ezt az (emberi) v-vektor változatot nem áll módunkba kiteríteni és tüzetes vizsgálat alá vetni. Felvetődik a kérdés? Az agyvelő, az idegsejtek, maga a (biológiai) sejt, kapcsolataikban egymástól elhatárolódva dimenzionáltak? A sejt központi idegenszerét részleteiben nem ismerjük, feltételezhetően egy parányi joktométer nagyságú elemek elmével rendelkezik? De, amikor, több sejt kialakítja az első együttműködési sémát, már elkell gondolkodnunk azon, hogy melyik kapcsolási dimenziónak milyen előnye és hátránya lehet és mi a rendező elv/séma? Az lineáris ismeret átadás az elektron, vagy foton modulációk alapján olyan átalakító alkatrészeket követelnek, amihez egy egész emberi civilizáció több ezeréves vér-verejték és könny áztatta együtt működése szükségeltetett. A sejt nem alkalmazhat ilyen elektron/foton típusú ismeret cseréket. Ezek működése olyan mikroelektronikai átalakítókat igényelnének, mint amilyeneket az az elektronikai eszközeink használnak és akkor még nem is beszülünk a kód/jel (nyelvi) szintekről… Elképzelésem szerint, a sejt kódnyelve az atomok, molekulák egymáshoz illesztésével, azok kapcsolataival, egymásba épülésével irányítja, társalog és építi ki további sejt csoportjait, szervezeteit korpuszkuláris celláit egy bizonyos méret tartományban…A v-vektor processzus tehát, egy kvázi preatomi, geometriai modell, amely tág határok között képes módszerével ezt a gondolkodás rendszertani problémát kibontani… A v-vektor geometria segít megérteni ennek gazdag lehetőségeit és annak egységnyi (kvantitatív) világát. Hogyan lehet eljutni a Eecvvp. (intelligens) gondolkodástól, a szimmetrikus (okos) gondolkodás segítségével az Alap műig…ha ugyan ez lehetséges számunkra … Lásd: geometriai kutatásom illusztrációit a Vektor Processzus elnevezés alatt.) A sejt tehát ismeret cserére képes és ennek kód nyelve (feltételezésem szerint) a molekula kötések hierarchiája (Mkh.) Az biológiai „élet” molekuláris működés, amelynek kezdete összetett rendszerekre mutat (k. cellák.) atomi szinten és láncolatuk szintén rangban magasabb szinten összetett rendszerire mutat az ember és az azt meghaladó (feltételezhető) korpuszkuláris cellákra, értelem hordozókra. Az ember elágazási pont ebben a minőség változási dimenzióban. Elméjében a rendszerépítő zsírsejtek sajátos eltérő ismeret feldolgozási változatokra képesek. A kulcs, a szimmetriában van. Az atomok/molekula rendszerek a kozmológiai determinációk következtében szimmetria követők, egy bizonyos határig. Az összetett rendszerek egymás rovására történő kiépülése eltér ettől a „szelíd „kényszertől (gyenge kölcsönhatás) és bele bonyolódik az egyvonalú/lineáris ismeretfeldolgozás – a földi élővilágból ismert, extrém brutális, kaballisztikus, - egymás ellenében ható „fejlődés” rendszerére. Az ember tudata és gondolkodási képessége rejtély. A kialakult önszemlélet és önvizsgálat, önmeghatározás, az ismert és ismeretlen bölcselőket eltérő elképzelésekre sarkalta. Jellegzetes és egymásnak ellentétes elvek az anyagelvűek teremtődés és az Istenségekben hívők teremtés elvei.
The V-vector process and the Corpuscularism