73

CorpusCuit

A korpuszkularizmus és a v-vektor processzus

A kiterjedés megértése, meghatározásának pontosságától függ. Valahogy érvényes ez minden fajta megértésre. A kiterjedés a pontszerű egy D és az egyenes „D, valamint a térszerű 3D, fokozataiban könnyen belátható és megérthető A pont mozgása, egyenest, a vonal mozgása, síkot, a mező mozgásteret alkothat. A bonyolultabb alakzatok mozgásában a többi, esetleg tört dimenziók következnének, de számomra nem igazán elfogadhatóak. A háromnál több dimenzió engem a képzetes világokba vezet, amely lehet izgalmas és érdekes, de lényegénél fogva nem igaz/valós. Ez adódhat az agy sejt szerkezetéből, vagy azok fogalom képzési határaiból. Nem lehetünk biztosak agyunk képességeinek végtelenségében, de azért törekednünk kell annak megközelítésében. A D. koordináta és elemeink a 2D-ben alkotnak alakzatokat. Az alap egység koordináta határozza meg a választandó elem koordinátájának mértét. Ez egyszerűen úgy valósítható meg, hogy egy átlagos négyzetrácsos (kockás) papír elemi négyzeteit számítjuk egy egységnek. Az összes méretlehetőséget így a kezünkbe tartjuk a gyökszámok, valós, képzetes számok, méretei alapján minden elképzelhető kiterjedést uralunk a továbbiakban. Alap elemeink meghatározása is így lehetséges. Pl. az a, elem méret √2;2; √2. a két vektor egy kis háromszöget zár körül evvel a mérettel. A b, elemünk méret, 1; √2;1. Bárki bárhol az univerzumban, ha ismeri a matematika alapjain előtudja állítani elemeinket és ugyan azt a rajzolatot fogja kialakítani, ha ismeri az Orientáció kódját (2.) A kiterjedés tartományokat, tartalmaz ezek olyan szabd, vagy kötött helyek, ahol valamilyen kozmológiai értelemben bekövetkezhet valamilyen megnyilvánulás. Pl. lehet ott a „semmi” vagy a „valami”. A korpuszkularizmusban azonban úgy fogalmazzuk meg: Valami vagy van, vagy nincs, átmeneti állapot nem lehetséges. Tehát a vanság re-kombinálódhat a nincsségbe de ennek valamilyen formában sértenie kell az adott/ismert fizikai állapotokat. Erre mondja a mezei fizikus, a valóság két paradoxon között jelenik meg vizsgálataink tükrében. A van/nincs reláció (3.) így bevonul korpuszkuláris ismereteink közé és elfogadjuk kozmológiai meghatározónak (determinanciának). Mi a kiterjedés idő nélkül? Van, aki azt állítja nincs idő, mert

2. Orientáció- A V-Vp. Elemeinek állása az illeszkedési pontokon. 4.lehetséges állapota kód szám = 1;2;3;4, alakjai Kód jel alakjai= y; x; -y; -x.