79
CorpusCuit
A korpuszkularizmus és a v-vektor processzus
ESSZÉK
A korpuszkularizmus kutatása és megismerése
alapján
Az egységek univerzuma
(Korpuszkularizmus 1.
Lecke)
„Az utolsó -izmus az emberiség történetében”
Az elmélet leírása az emberi testet véve alapul, ismerteti sajátos kódnyelvét. Kiterjesztései a biológiai objek-
tumokra és az ember alkotta közösségi rendszerekre, valamint az extraterrestrial-is (feltételezett) objektu-
mokra is érvényes.
A korpuszkularizmus egyetemes és univerzális elmélet, amely a szubjektív és objektív univerzum
minden téridő szegmensében érvényes.
A korpuszkularizmus szerint az ember, mint biológiai objektum, három korpuszkuláris cella eredője.
Nevezetesen, a fiziológiai, érzelmi és értelmi korpuszok. Mindhárom elemi egységekből (Korpuszkuláris
cella) felépülő összetett rendszer.
A biofizikai test a testsejtek univerzuma, az intellektus a agysejtek „klikkjeinek” korpusza, az érzelmi „test”
a „pszi”(1.) gének halmaza.
Szövegünkben többször felhangzik az „összetett rendszer” és a „korpuszkuláris cella” kifejezések jelentő-
sége az elemek, mint individuális egységek „test/testület építő” indulata ez a korpuszkularizmus eszmei
magja.
Az ember, mint „humán cella” intellektusával, tudatával, mintegy tudatlan kísérő, tájékozatlan turista,
bolyong ezen három bonyolult rejtélyes felépítésű hármas határán. A lelkünk érzetét, pontosan azaz
eredő adja ki amit a test érzetei és az eszmélésünk gondolatati kereszteződéséből zeng.
Meghatározhatjuk, hogy a „lélek” maga a gondolat összetett rendszere.(K.m.)
A korpuszkularizmus tehát elveti a lélektan - napjainkig bejárt - fogalmát és helyette a „gondolattan” kifeje-
zéssel a gondolkodási rendszertan (lsd :ott.) megnevezéssel jelöli a biológiai objektumok és esetünkben
az ember értelmi - érzelmi jelenségeit - megnyilvánulásait.
Az eszmélet, egyaránt tartalmazza az intellektus spontán gondolati készleteit valamint a egyén által gerjesz-
tett gondolatokat.
1.A biofizikai korpuszkuláris cella.
The V-vector process and the Corpuscularism