82

CorpusCuit

A korpuszkularizmus és a v-vektor processzus

A korábbi írásomban felvetett, viszony és kapcsolat különbsége, szintén új korpuszkuláris kód nyelvi át- írás, amellyel egyszer és mindenkorra leválaszthatóvá válik gondolkodásunkban az szellemi túlburjánzás és a fogalmi rossz hangzása viszonylatok értelmezéseinél. Ha, például általánossá lehetne tenni, hogy az összetett rendszereket minden esetben a k.. korpuszkuláris cella fogalmával helyettesítjük, olyan értelmezési referenciát kaphatunk, melynek az ember kulturális, gazdasági és ismeretelméleti rendszereit alapvetően átalakító felismerési területekre vezethetnek át bennünket. (Ha valahol, hát itt ezeken a területeken, igencsak nagy szükség lenne egy új fogalmi kód nyelvre. ) A biológiai objektum a sejtek egységeiből kialakult, kiépített univerzumában, egy belső kémiai, kód nyelven tart kapcsolatot közösségeivel és a környezet/háttér vizsgálatát az idegrendszer „halálozása” alapján, különböző mozgató, manipulatív szerveken keresztül végzi. Anyag cseréje, a sejtekből kialakult csőrendszereken folyik. Az ember korán felismerte a mechanikai hasonlóságokat, megoldásokat ebben a folyadékszerű, kocsonyás rendszerben. Így a biológiai modell, napjainkig egy bonyolult mechanizmus, elvonatkoztatása („f.”)Míg a korpuszkularizmus szerint: Á sejt, mint individuum egy önző rendszer/korpusz építése . Az elhúzódó kémiai processzusok, nyomán és a kialakult verseny következtében az érzelmi cella, vala- mint a szervező cella közös túlépítése következményeként ,fokozatosan egy intellektuális cella állapot (kor- pusz) meglétéről is beszélhetünk. Amit, mi emberek szeretünk, értelemnek, intelligenciának, okosságnak stb. elnevezni. A biológiai objektum, sejtszövetségében soha nem elégedett. Az egysejtű – többsejtű átalakulások olyan kiegyensúlyozatlan versenyhez vezetett, amelynek két „fő” zsákutcája éppen az ember és a baktérium típusú kiépülések . Ha vázlatosan vizsgáljuk az embert felépítő sejt világegyetemet, akkor a következő megfigyeléseket tehet- jük: - A sejtek specializálódtak, feladatokhoz kötöttek - Hierarchiát alkotnak, egymással közömbösek - Élettartamuk különböző - Egyediek, és hasonlóak, a testen kívül életképtelenek. - Képesek önállósodni, daganatok elszigetelt kolóniák. - Önálló, belső elem rendszerrel rendelkeznek - Korpuszkuláris cellát alkotnak (szervek) - ... Lehetne sokáig folytatni a sortidé minket a biológiai objektum, mint korpuszkuláris cella érdekel. „Az élet értelme” Az élet értelme a sejt jóléte. Tehát a sejt, mint szerves világegyetem egység, feladatának tűzte ki, hogy a környezetéből az adottságainak megfelelően a lehető legjobb állapotokat alakítsa ki. Az eredmény, - az egyik vakvágány - az ember kiépülése, mint sejt együttes jellemző korpusza. Nem is lep meg bennünket (korpuszkulárisakat) hogy az ember, mint egységnyi eleme, közösségi sejt ugyan ezt az önző gazemberséget folytatja közösségi testesítéseiben: sejteket organizál, szervezeteket épít fel ostoba és hülye elméletek, ideológiák mentén despotikus szövetségeket alakit ki társaival. (A Gitt egylettől a Globalizációig.) Összefoglalva: