86

CorpusCuit

A korpuszkularizmus és a v-vektor processzus

okoskodás kiköpült üres tejszínhabját. A csiklandozáson van a hangsúly. Az intellektuális, vagy szellemi élvezet, öröm, a fogalmak –Hogy úgy van! Igaz, pontosan! - belső nyelv, illetve, Értem! Belátom! extra klimaxára alapul. Világos, hogy nem tudjuk, hogy a gondolkodás elemei milyen értékrendek szerint alakultak ki, hogyan használhatóak korrekten és milyen rendszer szerint kell egységesíteni. Ez a „föníciai tudomány” hiányossága és a korpuszkularizmus segítsége nélkül nem megy. Felelőséggel jár egy tétel szavakba, fogalmakba öntés és a kialakult absztrakció sorsdöntő, az adott gondolati mag értékére vonatkoztatva. Azok, akik a fogalom modul befogadói, minden igyekezetük ellenére, nem tudnak a gondolat forrása szerint azonosulni a kibocsátó referenciáival. Az én gondolataim, nem azonosak senkinek az absztrakcióival és fordítva. A gondolkodás biológiai szerve agyunk, egy privilegizált sejt szövetség, a humán korpuszkuláris cellán belül, amely igen szoros kapcsolatot tart fenn az inger alapú információk asszociatív feldolgozásával. Tehát nem a spekuláció, hanem a lehető legegyszerűbb fogalmi feldolgozás kialakítása érdekében kíván működni. Mozog- veszély-futás! Az, hogy két, úgymond zabálás között van egy kis időelmélkedésre, nem elegendő annak az erős hardware-nak a közömbösítésére, hogy enni, inni, lélegezni, menekülni, támadni stb. KELL! Mialatt, a fizikai világ egy finoman hangolt sajátos működéssel egy következetes mechanizmus alapján felrajzol egy valóságot, amiről elmélkedni is LEHET. Az ember megfigyelő tevékenysége és fogalom alkotó kedve, annyira terhelt a biológiai objektumok mitologikus sémáitól, hogy a kialakuló kód nyelvi/fogalmi rendszereink gyakorlatilag teljesen alkalmatlanok a világ megismerésében. Az éhes vagyok, tehát vagyok, sokkal adekvátabb, mint a gondolkodás, miután az éhség erősen korlátozóan hat ki, minden gondolkodás típusra. A stressz, fogalommá váltása mitologikus, mint az Isten fogalom, a káosz, a végtelen, a relativitás, vagy a tudat alatti. Nincs önigazoló tétel, amely kitudná fejezni őket és ez bizony komoly ok, hogy lapátra kerüljenek. A sor korántsem teljes a korpuszkularizmus ez esetben a végső sebészi beavatkozás. -A biológiai objektumok mitologikusan gondolkodnak. A macska nem csodálkozik és elmélkedik a televízió láttán, azonnal behelyezi belső mitologikus világába, mint kardinális absztrakciót, ami azt jelenti, van, tehát lehet. Ugyan ezt teszi az ember is, mialatt a korpuszkularizmusban kiderült, hogy ez a fajta gondolati séma a vallások és hitek képzetes világa felé vezet, tehát csak úgy lehetne a valóság felé közelíteni, hogy meghatározzuk a „vanság” egzisztenciális minimumát. Gondolkodjunk korpuszkularista módjára. „Minden lehetséges, ha nem kívánjuk, hogy megvalósuljon.” Tehát a megvalósulás nem jogosítvány a lehetőségre, mint fiziológiai inger csak a fizikai realizáció töltheti be ezt a szerepet. A képzeletet felépítő, inger letapogatás útján keletkező absztrakciók önkényesekké válhatnak és már a fogalmak uralják gondolkodásunk. Nincs fizikai érzékszervünk csak asszociatív. Minden inger másodlagos és eredő ingerek transzmutációi.