94

CorpusCuit

A korpuszkularizmus és a v-vektor processzus

Az eredmény egy (feltételezett) elmosódott valóság képzet – ekkor még képről korai beszélni. Elménk úgy kezeli a gondolat futamokat, hogy a lehet, kiváltságát használja. Érzetünk a lehet-röl pozitív. Senki nem mer a lehetetlennel kockáztatni, hacsak nem kifejezésének tárgya a képtelenség, vagy a halandzsa. A tárgyias és következetes gondolatformálás forrása az az elme sarkallása, késztetése egy szöveg szövet szerkesztésére. A szavak tartalma a fogalom és azok képzete. Sajnálatosan ezen a szinten már sérül a megfogalmazások döntő –minden – előadása. Legyen az morfondírozás, elmélkedés, fogalmazás, előadás. Nem segít a körülírás, vagy a kifejezések nyomatékos átfogalmazása sem. Az egyszerű beszéd, vagy az ismeretek egységnyi előadása, azt mutatja, hogy a kód nyelv alkalmatlan a gondolat jelenség megjelenítésére. (K.m) Ennek ellenére bátran nekigyürkőzünk a lehető legösszetettebb és körülményes tények feldolgozására. A gondolkodás torzulása tehát az első pillanatban beáll, mert a biofizikai szerv (elme) a megfigyelésekre alapozott és érzékelések eredő gyűjteményeiből építi fel azt a képzet felhőt, amelynek sem önszervező sem önértelmező mechanizmusa nincs. A gondolat ugyan gondolatokat szül,de az a válogatás amely a lehet – van algoritmusra alapul,igen szerencsétlen adottságunk. A gondolatok nem alkotnak relációt egymással,csak a kód nyelv nyelvtani,mondatszerkezeti hagyományai alapján domborodnak ki a megérthető ,vagy belátható elemek. Ezért,kel a magyarázatok láncolatával és a gondolati elemek kifejtésével felturbózni a mondandók,mondani valók és különösen az új megállapítások sorozatait. Különös hiány marad a tudás, tudomány feldolgozásában a torzult gondolatok tengerében tisztán és érthetően valóság érzetet előállítani. A szavak úgy tornyosulnak,mint hordalékok az áramló folyón és fokozatosan elmocsarasítják az értelem tengeréhez vezető medret. Ezen nem sokan nyugtalankodnak, mert a „hülye beszéd” bőséges stimulációt, biztosit. Irodalomnak nevezik és feltartóztathatatlanul árad az emberiség gondolati káoszé pitése –lásd internet. blogg infernó. Ami lehet, az van… számukra. Nehéz átugrani…de kik ezek? (A teljesség igénye nélkül...) Mágusok, papok, szentek, istenek, aktivisták, politikusok, pszichológusok, közgazdászok, informatikerek, guruk, művészek, média kanászok, tudósok, tanárok, stb…az Intellektum állatkertben. Hamis történelem, gyógyászat, morál, jog, társadalom, …hanyatlásba fejlődő lét, Az egyéni és intézményesített konspiratív parazitizmus „munkás osztálya”. A gondolati bekövetkezések csak azokban az állapotokban érvényesek a melyek képesek a megvalósulásra. Ettől válik minden gondolati megfogalmazás valóssá vagy hülyeséggé. Az irodalom és egyéb szellemi kifejeződések, mint művészet, teológia, filozófiai barangolások, eszme láncolatok, tudományos leiratok…stb. szerencsétlen halmaza az emberi erőlködésnek, hogy rendet és eredményeket találjon gondolkodási képességének munkálkodásában. „Működik az agya”, de érzelmekkel és illúziókkal terhelt. Igy lehet része a lehet, a féligazság, a viszonylagosság, a gondolkodás és gondolat meghamisítója, átírója Hát ez a korpuszkularizmus valód arca. Egy -izmus amire nem lehetünk büszkék. Nem fejlődés, az önmaga összetettségén kívül. Az igazság mítosz eltakarja a megvalósulás egyszerű meghatározóját: Az erkölcs mítosz abszurdia. Az ember szellemi kifejeződései megnyomorodott dadogás…tört beszéd (Tb.) Dúsan behálózva a korpuszkularisták hülye besszedéivel (Hb.) Az embert csak az ember ítélheti meg és el, mert képes az önálló gondolkodásra (?) ha nem hülyítenék el.