97

CorpusCuit

A korpuszkularizmus és a v-vektor processzus

 A gondolkodás minősége (Mg) Hibás gondolkodás (Hg.) Emberi és biológiai viszonyokból eredő gondolkodás (PL. Érzelmi, Értelmi, Spekulatív, Analitikai, Konspiratív, Szimmetrikus-aszimmetrikus, …) Paradoxon- axióma (pl. Önigazoló tétel) -paradoxon

… Előszó az öt okosság c. íráshoz

Az ember gondolkodási aktívumait a környezethez való alkalmazkodása és életvitelének stratégiái érdekében végzi. A gondolkodás, az agyban lejátszódó művelet sor, melynek pontos lefolyását nem ismerjük. Összevetve, az emberi gondolkodási eredményeket ,ráismerünk néhány különleges és egymástól elhatárolódó változatára. Az ember általánosan véve okos és intelligens de, ez a kettő nem azonos és nem cserélhető fel, Az állatok okossága a bonitás(1) alapján épül ki és korlátolt, mert nem tud egy képzetes világot modellezni tudatában, és így nem részesül a „múlt/jövő” gondolati bejárásában. Az állati intelligencia a környezethez való legmegfelelőbb alkalmazkodás és a működés optimalizációja. Az embernél, valami új minőség lép be, amit a gondolkodás konspiratívvá tevő, struktúrák kialakulnak és használhatóak, a környezet és a szereplők befolyásolásában. Ez az, amit a korpuszkularizmusban konspirációnak nevezünk, de valójában egy gondolatsor, amelyben az összetevők különböző minőségi szinteket képviselhetnek. A gondolati folyamatok, logikusak egy bizonyos határig, majd a korlátlan szabadságot belátva, váratlan és öncélú kialakulásokba menetelnek át. Megteremtődik a „konspiráció intellektuális szerszáma” –nevezzük trükknek. A konspiráció lényege a titok és a kikövetkeztethetetlenség. A közösségi élet összetett volta és a beszéd, a gondolkodást többszörös osztóval elemeire bontja és ennek nevesítése a tudomány gyűjtőnév alatt, gondolkodók kinyilatkozásaivá lesznek. Résztudományok, melynek töve a gondolkodás, területeit a gondolkodás minőségi tagoltsága jelöli ki. Majd részeiben is hierarchiákba sorolja be. A kialakuló irt tudomány, írásokban könyvekben rögzített formákban része egy gondolkodási univerzumnak, melynek egyes részeit a sötétség, ködök, máshol a szupernóvák csillagok vagy élettelen bolygók népesítik be. Szabályok, értelmezések alapján bejárhatóak. Ebben a szöveg kozmoszban az olvasó sem okosabb sem tapasztaltabb nem lesz, sőt egyre korlátozottabb az elfogadott dogmák kötöttségei következtében. Azok egymástól való abszurd elhatárolódásai következtében. (Lásd: Hülye beszéd c. írást.) A tiszta ész vagy végletes kritikai analízis, farkába harapó kígyó és az értelem Gulliveri földhöz kötöttségét szimbolizáló állapot. Szabad gondolkodás és az elfogadható helyesség relációja tekinthető munkaeszköznek, de még ez sem segít azon a bajon, hogy gondolkodásunk minősége meglehetősen szórt értékű és alul - felül korlátolt.