107

CorpusCuit

A korpuszkularizmus és a v-vektor processzus

A „BÁBELI ZŰRZAVAR”, MÁSKÉPP A szimmetrikus gondolkodó és szimmetrikus gondolkodó elméjében a gondolkodás biofizikai csatornái nem egyforma minta szerint épülnek fel (Korpuszkuláris megfigyelés) Ezt felismerve a gondolat objektummá alakítása a célunk. Az emberi faj biofizikai átalakulását, szorosan követi gondolkodási sémáinak rutinjait. Úgymond, a beidegződés mint az elménkben lefutó műveleti sémák eredője, a habitusépítés belső kódnyelvi irányítója. Az i s mert sumér mondás „Amint él, úgy ítél”. Ez pontosan számot ad az egyén életvitele, szokásai, megnyilvánulásai, egyfajta gondolati szerkezetre visszaható és abból újra termelődő –a programozásból ismert – visszacsatolás követésében valósul meg. Az így létrejövő emberi tulajdonságok zárt közösségben felerősödnek a lazább egységekben differenciálódnak. A megerősödés majd etnikai bélyeg az elalakulás általános emberi tulajdonsággá szelídül. Megfigyelésink alapja, hogy az aszi-ember ismeretcsökkentő a szi-ember ismeretnövelő. Informatikai szempontból az aszi-rendszer előnyös, mert az egyre csökkentett ismeretlenek feldolgozása tárkapacitás kímélő, műveletvégzés észszerűsítő, meggyorsítja az eredmény/döntés elérésének kívánatos határvonalát. Az így kialakított processzusok takarékosak, kevés hiba szám, könnyen modellezhető, bővíthető, kiterjeszthető, átalakítható. Ez az adatfeldolgozó, (buta)számítógép világa. Soha semminemű újat alkotó, heurisztikus jelenséget, meg nem talál, fel nem ismer. Gondolkodásnak csak azért lehet nevezni, mert az ismeretek adatokká válva azok kezelése hasonló az ismeretek összefüggés szerű munkafolyamataihoz. Tehát az adatsorokból mindenképp kiolvasható sokféle összefüggés, azok elemzése ismeretekbe váltható. Az aszi adatokat keres a szi összefüggést. De, azt is tartja tudománynak, így alakul ki az adat tudomány és az ismeret tudomány, de, nem elkülönülve, hanem egymásba hatolva és egyenértékűen. (Ami komoly ismeret besorolási hiba.) Az adatgyűjtés leárnyékolja az ismereteket, amik összefüggésekre épülnek. Az adatok nagy száma sem vezet az összefüggések felismerésére, de egyetlen adat és valamilyen referencia már összefüggés, ha a gondolkodás minőségi oldaláról vizsgáljuk az állapotokat. Ha adatokat kezelünk nem mindegy, hogy milyen gondolkodási sémát használunk. A sokat használt elemzés, mérlegelés, választás, besorolás, ki választás/eldobás, típusú gondolati rutinok fokozatosan átalakítják az ismeret testét és annak viszonya a valósághoz szintén jelentősen átalakulva jelenhet meg, szövegeinkben. Az aszi ember ismeretcsökkentő és adat növelő tulajdonsága furcsa csal-tudományok születéséhez vezetett. (Gyakorlatilag a „föníciai tudomány” teljes vertikuma, beleértve az erősen szennyezett, reáltudományokat is.) Miután az aszi-gondolkodók vannak többen a csoport törvények alapján az így kimondott szabályok, morális kvóták, tudomány rendszerezések, társadalmi, oktatási szerkezetek, mára egy egységes, szinte az egész emberi népességre egyformán alakuló viszonyokat hozott létre. Mintegy állandó magvát adva a katasztrófák, háborúk, népirtások nyomán kialakuló újra kezdés - aszi változatainak.

---