116

CorpusCuit

A korpuszkularizmus és a v-vektor processzus

A molekulák, egyre összetettebb állapotait jogosan közelítik - a kémia/biológia rendszerezések -a szerves élet határaihoz, de a pontos és fokozat mentes átmenetet máig nem képesek meghatározni. Evvel szemben a korpuszkularizmusban, az összetett rendszer hierarchikus egymásba ágyazódása és azok aktívumainak elemzése során a folyamat egyszerűbb egységesebb és kényszerítően előre - hátra igazolhatónak tűnik a jelenség kozmológiai és a világegyetemet meghatározó voltában. A kozmológiai meghatározók egyike a korpuszkularizmus és a világegyetem létezését előadó/átélő egységeit jelenti azon összetett rendszerek világa, melyet a korpuszkuláris cellák kifejezéssel azonosítunk. Tehát nem beszélhetünk halott elszigetelt fragmentumok, ismeretlen forrású energiák ösvényein felépülő élet keletkezésről, mert az így, egy buta maszlag. Az összetett rendszerek hierarchiák alapján alkotnak előre-hátra mutató egyszerű és bonyolult viselkedéseket és ennek egyik tér-idő eredője az (előadó/átélő) ember maga. Az atomok-molekulák-sejtek következménye és a szervezkedései, közösségi rendszerei a jövője. Az ember, mint ö.r. egyedei alapján alkot faji alapelágazásokra képességet (K.m.) Ez azt jelenti, hogy az emberi faj annyi fajelemből áll amennyi egyede létezik. A családi és nemzetségi csoportosulások, csak önmagunkra erőltetett egységesítés, valójában minden ember önmagában alkot egy faji specifikumot az elkülönülő „én” -” tudat” - -” felfogás” -” habitus” rendszerével. A mesterségesen kialakuló és ráaggatott csoport mázak, festett, torzított külső - belső „faji” jellegek egy hibás felfogásnak, hamis gondolatmenetnek tudható be. Az „identitástudat" pedig az egyén belső tudati erőszaktevése a valóság - az itt felvázolt - „biológiai képleteire". Tehát az a besorolás, amit tanultunk nem igaz. Az embert meghatározó faji alapbázis a tudatában kialakuló rögzülések alapján helyes csak, majdnem függetlenül a külsőnktől. Az ember nemzetségi csoportjai a sejtek sajátos örökítő mechanizmusai alapján külső faji jellegnek (hibásan) meghatározott besorolása drámai következményekhez vezette az emberiség egyes közösségeit. Lásd: apartheid, zsidóüldözés, arab/cigány/ellenesség, bennszülöttek vagy meggyengült elszigetelődött ember csoportok zaklatása. Ez a fajta hamis faji alapokra épített pogromok, sokkal inkább az ember egyéni, de csoportokban kiélt ellenségkép alkotásából fakadnak, amit a töredezett felfogású média tovább pörget a konspiratív hatalmi csomópontokat kiszolgálva. Lásd, alább. A fenti okfejtésekből kiindulva, meghatározhatjuk, hogy az ember egyedi faji egysége az általa felépített összetett rendszereknek és akaratát, szándékát, világ felfogását adott esetben aláveti az őt kulturálisan formáló kis és nagy közösségeknek. Az létre jövő ember csoportok laza viselkedési formák közepette eltérő lehetőségek és egyéni képességek alapján egymásra nagyban hasonlító társulásokat alkotnak. Ezek határvonalait a földrajzi, éghajlati, politikai, vallási, nyelvi stb. körülmények felszabdalják, vagy összefoltozzák - állandó változásokban és konfliktusokban - egymással. Az így ábrázolt emberiségre nem lehet sem tudományos, sem hasznos gyakorlati elméletet kidolgozni, hiszen az ember csoportok életét az egyén alapvető (törzs-faji) indulatai hol közelítik hol eltávolítják azoktól a "nemzetségi" egységektől, amelybe alapvetően bele született. Ezért fontosabb meghatározni, hogy az oly véletlenszerűnek ható történelmi és jelenkori események kialakulásaiban mi lehetett a döntő aktívum és erővonal rendszer? Milyen törzs-faji szándékok okozzák a társadalmi, gazdasági, zűrzavart?