133

CorpusCuit

A korpuszkularizmus és a v-vektor processzus

KISLEXIKON Korpuszkuláris lexikon (Rövid magyarázatok a korpuszkularizmus elméletei (kozmológia/atomizmus/ismeretelmélet/gondolkodási rendszertan) és a vektor processzus sajátos kód nyelvi kifejezéseiről) Dőlt betű = megtalálható a lexikonban a magyarázata. Az „Itt” meghatározás a fogalmak és kifejezések érvényességét és a dolgozatok egyedi nyelvezetét jelölik. Pl. a determinancia a korpuszkularizmusban egy fontos, de a „föníciai tudományból „kölcsönzött kifejezése. A korpuszkularizmus „tudás klasztere” egy fokozatosan kiépülő új ismeretelméleti rendszer és a gondolkodási rendszertana kell, hogy a CorpusCuit modell alapján fejlődjön. Visszahat önmagára és integrálja a hozzáférhető tudományos terminusok alapszókincsét, fogalmait, rendszerébe illő képzeteit. Az újdonság a CorpusCuitban az, hogy a tényeket és tételeket, elveket és meghatározásokat, dogmákat, hiteket, feltételezéseket, sejtéseket, stb, Nem az igaz és hamis dialektikája mentén tartalmazza, hanem a korpuszkularizmus és a kozmológiai determinanciák (4-5 db van eddig) alapján dimenzionált koordinátákon jeleníti meg (Lásd. ábra) A lexikon végén ábrák és kisegítő magyarázatok találhatóak a szójegyzék jobb megértésére érdekében. A. Alap koordináta (Ak.). - Egység koordináta a Descartes koordináta alapján, Méretei a koordináta sorok méretezésére Anti –korpuszkuláris (Ako). – A korpuszkularizmus feldolgozása nyomán kialakuló, attól eltérő gondolkodási rendszerre való átállás, az Alalap Mű ismeretében. Atomizmus. - Az atomkutatás elméleti rendszereit vizsgáló tudomány. Az atom, mint korpuszkuláris összetett rendszer. Á. „Áttörés mező” (Ám.). - A vektor processzusban amikor két „spirál” egymással találkozik akkor az „áttörés szög” és az „áttörési távolság” egy „áttörés mezőt ad ki” ennek megadása és jelölés a kialakuló ábrák rendszerezése szempontjából van jelentősége. Az á. mező aránylik a spirál méreteihez, így a legkisebb á. mező a 4x4 egység. „Emelet szám” B. „Biológiai objektum „(B.o.) – Az élővilágot alkotó összetett rendszerek. Bonitás (B). - Korpuszkuláris fogalom a proximativ állapotok alapján kialakuló aktívumok történéseire adott legmegfelelőbb válasz. (Lásd Intelligencia -idő tényező) C. Corpuscuit (C.). - Az korpuszkuláris elvek alapján, az ismeretek gyűjteménye függetlenül azok hamis vagy igaz állapotától rendszerezett tudás „teste” „Corpuscuit mátrix/ok” (Cm). - A korpuszkularizmusban az ismeretek egymáshoz való viszonyát a gondolkodási rendszertan határozza meg ennek segéd eszköze az ismeretek egyenes, mező, illetve