12
CorpusCuit
A korpuszkularizmus és a v-vektor processzus
BEVEZETŐ
Időrendi és földrajzi sorrend: 1984 Budapest. (A „vasfüggöny" mögött)
Az akkor még, gyerekcipőben járó személyi számítógépek játékprogramokat futtatnak, kísérleteznek egy új
addig ismeretlen digitális világ bevezetésére.
Egy meghirdetett versenypályázatra – amely számtógépes játékok fejlesztésére irányult - beküldtem a
kezdeti rajzaimat, amelynek a „vonalas osztódás” nevet adva valamiféle helyfoglaló „élet játékot” akartam
vele bemutatni. Nem sok sikerrel. A rajzolást folytattam tovább és fokozatosan egy organikus, vektor
geometria bontakozott ki belőle. Kapcsolódási pontjain keresztül területeket foglalt el a papíron, de ennek
jelentősége csak jóval később vetődött fel bennem. A négyzethálós papíron egység vektorok felvételével
(elemek) növekedési (szaporodási) modell keletkezett.
A matematikához, természetesen a geometriához és kijelölt szabályrendszerem alapján egy kvázi élet-
szövevényhez kezdett hasonlítani.
Egyre inkább úgy mutatkozott, hogy a lehetőségei és formai gazdagsága valamilyen formában párhuzamba
hozható az elemi/atomi részek, molekulák kapcsolódási, kötési lehetőségeihez, sőt azon túl a gének
genetikai kódok informatikai alapállapotok egységnyi megfelelői jelennek meg benne.
A sok rajz ás a hozzá kapcsolódó megfigyeléseim egy új fogalmi világ nyomait mutatják.
A biológiai alrendszerek, gén/sejt szerkezetek geometriái, a kémia molekuláris szerves és szervetlen
kötései, kapcsolódási háttere, a vegyületek megtervezése… minden oldalról egy pontos, megismételhető,
méretezhető és végtelen gazdagságú organikus geometria után „sóhajt” és mit kap helyette? fraktált,
kallotta modelleket…
The V-vector process and the Corpuscularism