20
CorpusCuit
A korpuszkularizmus és a v-vektor processzus
A RENDETLENSÉG (KÁOSZ)
„Nincs káosz, csak kevés az időnk, hogy megértsük a rendezetlenség szabályosságait”
(CC.)
Az üres térben, ha valamilyen erőhatás nem tart rendet az egymástól való távolító erő és/vagy a
gravitáció viszonyában, akkor a távolító erő okozta változások alapján folytatódik az univerzum
alkotó elemeinek sorsa.
Korunk elméleti fizikusai olyan modelleket állítanak fel, amelyben a téridő tágul és így az anyag a
tömörülése és tágulásának eseményeinek fizikáján törik a fejüket.
„A hogyan keletkezett?” kérdés már eleve befagyasztja a gondolkodást abba az irányba, hogy a keletkezés
egy önmagéban ható folyamat lenne.
Nos, hogyan keletkezik a barack a fán?
Világos, hogy nem egy rendezetlen körülmény alapján fokozatosan felveszi a gyümölcs az alakját, hogy
legyen az a semmiből egy összetett valami.
Nehéz elfogadni, hogy a világmindenség - a felvetett „Isteni részecske” egy számunkra rejtett tulajdonság
csomagja alapján - eljuthat a jelen kozmológiai állapotaihoz, megfelelve az anyagi és téridőre vonatkozó
minden feltételezhető szabályainak. Tehát a változások szabad kötetlen pályán haladnak és a
bekövetkezések véletlenszerű karneváljából egy teljességében rendezett megvalósulások állapotába
kerülnek majd.
Nos, annak a rejtett csomagnak akkor nagyon körmönfont tulajdonságokat kell tartalmaznia hiszen képes
minden állapotra egy, a rendezettség irányába mutató elemet is tartalmaznia.
Ha leragad a gondolkodásunk a teremtődés vagy teremtés alternatíváinak kategorikus felvállalása mellett,
elvétjük a megismerés más lehetőségeit.
Az összetett rendszerek létezése összetett teremtődés következménye, tehát az már „teremtő” körülmény.
The V-vector process and the Corpuscularism